A hazánkban tenyésztett lófajták messze földön híresek.Kevés ország rendelekezik olyan kiváló fajtákkal és a fajták oly nagy számával,mint Magyarország.Az 1878-as majd 1900-as Párizsban rendezett Világkiállításon a legnagyobb elismerést a gyors magyar kocsiló,a magyar jukker és a könnyű,nemes magyar huszárló aratta.A hagyományos magyar lófajtákat amelyeket az állami ménesekben (Bábolna,Mezőhegyes,Kisbér,Szilvásvárad,Hortobágy) több évtized gondos és szakszerű tenyésztői munkájával hoztak létre,páratlan kultúrális örökségünk.Az 1990-es években alakult lótenyésztő egyesületek feladata ezen fajták fenntartása,értékeinek megőrzése és fejlesztése. 

---

Kisbéri félvér

A 18-19.században Magyarország előkelő helyet foglalt el a Monarhián belül a lótenyésztés területén.Ez volt az az idő amikor a katonaságnak egyre több lóra volt szüksége.Ez vezetett oda,hogy 1853-ban gróf Batthyány Kázmér (1849-ben Magyarország külügyminisztere és birtokán már 1829-ben angol telivéreket tenyésztett,de Világos után emigrációba kényszerült) elkobzott kisbéri birtokán egy 300 kancából álló ménest állítottak fel.Eredetileg angol telivéreket szerettek volna tenyészteni,de ennyi angol telivér kanca megvásárlását a Monarchia anyagi helyzete nem tette lehetővé.Ezért csak néhány angol telivér kancát szereztek be, az állomány többi részét pedig gondosan válogatott vegyes fajtákkal töltötték fel.

A magyar királyi lovarda 1858-ban épült fel Kisbéren és máig Közép-Európa legnagyobb fedett lovardájának számít.

---

Kitekintés:

Ritter Ferenc,Kozma Ferenc és Wenckheim Béla szakértelme és munkája van abban,hogy Kisbér neve az egész világon a lótenyésztés szakértelmét jelenti és persze a remek angol telivéreké.1865-ben vásroltak Angliából egy Buccaneer nevű mént 2600 fontért.Leghíresebb utóda Kisbér 1876-ban megnyerte az Epsom Derbyt majd néhány hét múlva a Grand Prix de Parist.Buccaneer 30 évet élt.Csontváza ma is látható a kisbéri Helytörténeti Múzeumban.

Francis Cavaliero is beírta magát a magyar lótenyésztés történetébe.Javasolt egy másik lovat is a kisbérieknek megvételre 1871-ben,Cambuscan-t.Három év múlva pedig megszületik 1874.március 17-én Cambuscan és Waternymph frigyéből a csodakanca Kincsem.54 verenyből 54-et megnyert.Tulajdonosa és tenyésztője Blaskovich Ernő pályafutása végén a Kisbéri Ménesben álló ménekhez osztotta be anyakancaként.Kincsem 1887.március 17-én múlt ki.Edzője és idomárja Hesp Róbert 39 nap múlva követte lovát.

Az 1944-ben született Caissot-Alycone szülőktől klasszis származású mén Intermezzo hivatott volt nagy teljesítmény elérésére.Sokáig azonban elveszettnek hitték.A nemes állatot Martonvásár környékén találták meg igába fogva,de még a szénahordás és igavonás sem tudta megtörni a ló erős szervezetét.Mivel teljesítménye elmaradt a várttól,1946-ban váltakozó eredménnyel futott,Mincivel pedig nem boldogult a Magyar Derbyben ezért apamén lett belőle.Hajdani vetélytársa Minci mellé lett beosztva és nászukból megszületett Imi.Szép eredményeket ért el,de egy ínrándulást követően apamén lett belőle.1958 novemberében Banos György és Pál János Olaszországba indultak telivéreket vásárolni.Egy mént,két vemhes kancát és pályáról lekerült jó származású versenykancát vettek.A két vemhes kanca Hurry és Statira kisbérre került,ahol szép és jó eredményeket elért csikóknak adtak életet.1960-ban a kisbéri ménes akkori vezetőjének Rádoki József Hurry-Imi párosításának köszönhetően született meg Imperiál,korának kimagasló teljesítményű telivére.

---

A szelekció által egyre egységesebbé váló kancaállományt eleinte angol telivér ménekkel fedeztették és így típusában ahhoz hasonlatossá vált.Hogy elkerüljék a telivérekre jellemző idegességet,finom csontozatot és igényességet mezőhegyesi félvérekkel fedeztettek tovább és 1904-től egy kisbéri ménnel is,Fenék I-gyel is.Az első világháború után már csak kisbéri és mezőhegyesi félvérekkel fedeztettek a telivérek helyett. Így a kisbéri tömegesebb lett,de megőrízte gyorsaságát és eleganciáját.Kisbéri méneket használtak a gidrán kitenyésztésekor is.Az 1940-es évek elején három trakehneni mén érkezett Széplak,Formás és Lobogó,hogy a kisbéri tulajdonságait javítsák.Az első kettő tenyésztési vonal ma is létezik.

A második világháború megtizedelte a kisbéri állományt.78 példány az Egyesült Államokba került.Fajtatiszta tenyésztésük a 1953-ban megalapított Hungarian Horse Associatinnak köszönhetően máig fennmaradt.Mindössze 150 kisbéri maradt Magyarországon,ezek a lovak a Bábolnai Állami gazdaság tulajdonába kerültek.Ezekkel a kancákkal és a magánménesekből álló sárvári ménes kancáival kezdődött meg a fajta újra tenyésztése.Az 1960-as években kezdődött meggondolatlan keresztezések a fajta létezését sodorta veszélybe,a régi tenyésztési vonalak nagy része pedig eltűnt.Az 1989-ben alakult Kisbéri-félvér Lótenyésztő Országos Egyesület a megmaradó egykori törzstenyészetekből kikerült állományból próbálja a hagyományos vonalakat megmenteni és új vonalakat teremteni.

A kisbéri félvér fő jellemzői a száraz,szikár,nemes egyenesvonalú fej,könnyű tarkó,hosszú,izmos karcsú nyak,az angol telivérekre jellemző kifejezett baltavágás,hosszú,dőlt lapockák,középhosszú hát,izmos far és korrekt szabályos végtagok.Ügetése puha,térölelő,vágtája hosszú és tetszetős.A kisbériek a lovassportok valamennyi ágában használhatók.Acélos,robbanékony,kemény és nemes ló,emiatt nemcsak a hobbiló tartók körében kedvelt,hanem a teljesítménysportokat folytatók körében is igen népszerű.Elfogadott színek sárga,pej fekete és szürke,de a leggyakoribb a sárga.Marmagassága 163-179 cm.Elegáns és szilárd szervezetű hátasló.Nagyon eredményes díjlovaglásban és díjugratásban,de fogatlónak is kiváló.

---

Magyar hidegvérű

A hidegvérű ló erősen eltér melegvérű társaitól. Erősebb a csontozata, nagyobb az izomtömege, lassabb a mozgása; egészében hidegebb, hűvösebb a vérmérséklete. Hidegvérű lovak valószínűleg már a honfoglalás korában is éltek a Kárpát-medencében, de nagyobb mértékű elterjedésük az 1880-as évekre tehető, s először a Dunántúlra volt jellemző. Erre a területre a kereskedés révén kerültek a hidegvérűek Ausztriából. Két tájfajta alakult ki, Vas megyében a nagyobb termetű pinkafői, Zala megyében a kitartóbb muraközi ló terjedt el.

A szervezett tenyésztés csak a 1913-ban elején indult meg, amikor Vas megyében engedélyezték. Belga hidegvérűekkel keresztezték az állományt, így javították a küllemi hibákat. A törzskönyvezés 1922-ben kezdődött. Ekkor már több uradalom is tartott importból származó hidegvérűeket, ám a tenyészetük zárt volt. A kisbirtokosok viszont jobban kedvelték a muraközi típust, amely szinte az egész országban elterjedt, főleg a hegyvidékeken.

A II. világháború után az igásállomány pótlására Belgiumból és Franciaországból hoztak ardenni méneket, amelyeket kereszteztek a legjobb típusú kancákkal. Az első törzstenyészet Szentegáton alakult meg 1952-ben. A fajtakialakító keresztezés nyomán jött létre a magyar hidegvérű, amely 1953-ban államilag elismert fajta lett. Mivel igás hasznosítása mindinkább háttérbe szorult, s a 80-as években a hústermelés lépett előtérbe, az állomány nagy részét keresztezték a percheron fajtával, de ez nem mindig vált a magyar hidegvérű hasznára. Ma a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület a fajtafenntartó szervezet.

A muraközi tájfajta példányait az Állattenyésztési Kutatóintézet gyűjtötte össze és tenyésztette. 1972-ben elismerték hivatalos magyar fajtaként, de a 80-as évek végén tenyésztése megszűnt, és állománya beleolvadt a magyar hidegvérű állományába.

A magyar hidegvérű lovat kizárólag munkalónak tenyésztették. Így alakult ki a nagy testtömegű, de szilárd szervezetű, mozgékony, hosszabb távra is jól ügető magyar hidegvérű fajta. Jóindulatú, barátkozó természetű, tanulékony. Bottal mért marmagassága méneknél 153-165 cm, kancáknál 150-160 cm. Színe lehet pej, szürke, sárga, fekete és a deres szín különböző változatai.

---

Oldal: Magyar lófajták
http://lovasokvilaga.hupont.hu - © 2008 - 2024 - lovasokvilaga.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat