Amióta az ember háziasította a lovat,mindent elkövetett,hogy a lehető legjobban saját szükségleteihez igazítsa az állatot idomítással,neveléssel  és tenyésztéssel.Olyan lovakat pároztattak,amelyek az adott kívánságoknak leginkább megfeleltek és így az évszázadok során egyre több fajta jött létre.

---

Arab telivér

Az arab telivér az egyik alaptípusa a világ lófajtáinak.A legősibb lófajta,amelynek családfája egészen az őslovakig visszavezethető.Eredetileg az Arab-félszigetről származik és évszázadokon át tisztán tenyésztették.Valamennyi lófajta közül a legnemesebb.

Az Arab-félsziget a hazája, már időszámításunk előtt 2500 évvel létezett ez a fajta. 1967-ben megalakították az Arab Lovakat Tenyésztők Nemzetközi Szövetségét (WAHO-World Arabian Horse Organisation), amely szövetség alapos vizsgálatot rendelt el az arab telivért tenyésztő országok törzskönyveiben. Az a ló és ivadékai számítanak arab telivérnek, amelyek szerepelnek bármely, a WAHO által elfogadottnak nyilvánított arab telivér törzskönyvben vagy nyilvántartásban.

A Nedzsid-fennsíkon élő wahabita törzs által tenyésztett lovak kitűntek a többi törzs lovai közül, állóképességükkel, szépségükkel. A háborúk során a Nedzsid-fennsík lóállományának nagy része egyiptomi kézre került, itt az El Zahraa ménesben folyt és azóta is folyik a tenyésztés. Az innen származó mének játszottak szerepet a világ lófajtájának kialakításában, így az angol telivér nemesítésében is.

Lényegében az arab ló a valódi arab telivér, amelynek ősei Arábiából, Egyiptomból származnak, ezt sivatagi arabnak is szokták nevezni. A perzsák szintén saját tenyésztésű lovaikat tartják a legeredetibb arab lónak, amelyek ténylegesen a legrégebbi képviselői a fajtának, az észak-afrikai berber törzsek viszont a berbert mondják a legkiválóbbnak az arab lovak között. A leghíresebb három törzs, a Kohaylan, a Saklavy, és a Muniki törzs. A Kohaylan törzs képviselői a legnépesebb a családok tekintetében, és ide tartozik a Kohaylan és a Hadban vonal. Az előbbinél finomabb testfelépítésű a Saklavy törzshöz tartozó Saklavy, az O-Bajan, és az előbbieknél jóval kisebb létszámú Rishan, Tuwaysan, Milwah vonal. A Muniki törzset tekintik az arab ló verseny-típusának, amely nem küllemében, hanem inkább gyorsaságban és állóképességben nyújt kimagasló teljesítményt.

Az arab telivér a szépség és az elegancia megtestesítője. Rugalmas tért nyerő mozgása van, könnyed, légies megjelenése. Kicsi, száraz csukafeje van, széles tarkóval és homlokkal. A füle kicsi, kinn ülő nagy szemei vannak. Karcsú jól ívelt nyaka, finom hosszúszálú sörénye van. Marja kifejezett, a hát és az ágyék rövid. Az arab telivérnek öt ágyékcsigolyája van az általános hattal szemben. A far egyenes, kis termetű, ösztövér izomzatú. Magasan tűzött farokkal rendelkezik, mozgásban a farokrépát magasan tartja. Szügye és mellkasa nem túl mély, esetenként vérszegény benyomást kelthet. Végtagjai szikárak, acélosak, csontkinövések sem ritkák a lábakon. Kicsi, szilárd patával rendelkezik, elöl jellemző a franciásság, a hátsó lábakon a tehénállású gyakori. Marmagassága bottal mérve 147 és 155 cm között van, szalaggal mérve 153-165 cm között. Övmérete 173 cm és 180 cm között, szárkörmérete 17,5 és 19 cm között van. Súlya 300-400 kg között, élettartama 20-25 év.

Hasznosítása elsősorban hátaslóként történik, szívós természete, keménysége, és kitartása ideális távlovagás céljára. A versenyt gyorsaságban nem veszi fel az angol telivérekkel, de a galopp versenyeken jól teljesít. Fogatban is kiváló, sokan azonban csak kedvtelésből, hobbilóként tartják szépségéért.

---

Angol telivér

Az angol telivér (angolul thoroughbred) a világ talán legelterjedtebb lófajtája, leginkább versenylóként ismert. Melegvérű fajta, gyorsaságáról és temperamentumáról ismert. Az angol méneskönyv regisztrációjában 18 600 kanca szerepel, a különböző nemzetek méneskönyveiben összességében megközelíti az egymilliót. A hazai állomány hozzávetőlegesen 800 kancát számlál, és 400 ló áll galopptréningben, vagyis versenyez.

Jakab (1603-1635) uralkodása alatt Angliában virágzásnak indult a lóversenyzés. Az ősi kelta ló, a galloway legjobb kancáit keleti ménekkel, arab, török és berber import lovakkal keresztezték, hogy egy tetszetős és gyors versenylovat kapjanak. Ez a ló képezte a fajta kiinduló állományát. A 16-17. században leginkább arab lovak befolyásolták a fajtát, ezidőtájt körülbelül 160 mén érkezett Arábiából, Törökországból és Berberisztánból. A keleti mének közül három, a törököktől zsákmányolt és 1687-ben Angliába került Berley Turk, az 1706-ban Arábiában vásárolt Darley Arabian és Godolphin Arabian mások szerint Godolphin Barb vérvonalára vezethető vissza apai ágon valamennyi telivér.

lóversenyek terjedésével szinte az egyetlen szelekciós tényező a gyorsaság lett. Az angol telivér törzskönyvezésének szabályai igen szigorúak. James Weatherby 1791-ban állította össze az első méneskönyvet, a General Stud Book-ot, melynek első kötete 1793-ban jelent meg. Ezután a méneskönyvet lezárták és csak az a ló minősülhet angol telivérnek, aki a méneskönyvben szereplő 237 kanca és 169 mén valamelyikének a leszármazottja. Az angol telivért nemesítőként alkalmazzák számos más fajta kialakulásánál, mert nemességet, keménységet, teljesítményt, gyorsaságot ad a fajtáknak. Mindazonáltal túlzott használata, vagy nem megfelelően kiválasztott egyedek használata idegrendszeri problémákat okozhat, melyek végső soron a használhatóság rovására mennek.

A fajta magyarországi tenyésztésének megalapítása Széchenyi István és Wesselényi Miklós nevéhez fűződik. Széchenyi 1816-ban 21 telivért vásárolt Angliában. 1822-ben tovább bővült az állomány, amikor Wesselényi Miklós útján újabb 19 ló és 2 csikó került a ménesbe. 1824-ben megalapították a Pályafuttatási Társulatot és 1827-ben sor került az első versenynapra. Az első magyar méneskönyvet 1832-ben adták ki. A magyar telivértenyésztést az 1874-ben született Kincsem tette világhírűvé, akinek világrekordját azóta senki sem döntötte meg. 54 versenyen 54 győzelmet ért el.

1946-ban az 1943-44-es, 745 egyedszámú kancaállomány alig egy századával indulhatott újra a tenyésztés. A kancák nagy része eltűnt, a Magyar Méneskönyv X. Kötete szerint, több mint 2000 telivér veszett el. Sok telivér került szovjet és cseh ménesekbe. Ezért a tenyésztés fenntartására két évtized alatt francia, angol, ír, nyugat- és kelet-német, olasz, osztrák, szovjet, cseh importból származó kancákat soroltak be a magyar ménesekbe.

Testalkata atlétikus, feje száraz, nyaka hosszú. Izmos kiemelkedő marral rendelkezik, melynek magassága bottal 150-170 cm, szárkörmérete 18-22 cm. Háta középhosszú, ágyéka feszes. Hosszú jó izmolt fara gyakran egyenes, mély dongás mellkasa van. Végtagjai szikárak, lábállása elöl gyakran franciás, hátul a nyitott csánkok jellemzőek rá. Mozgása lapos, a vágta a legjobb számára, ebben a jármódban a világ leggyorsabb lova. Színe bármilyen lehet, a tarkát kivéve. Legjellemzőbb a pej, de gyakran sárga, fekete vagy szürke színű.

Elsődleges hasznosításában a lóversenyzés. A galopp-pályákon szinte kivétel nélkül angol telivérek versenyeznek, de a militaryban és más lovassportokban is jellemzően magas a részvételi arányuk. Mivel fejlődése gyors a kétéveseket már versenyeztetik.

---

Oldal: A világ lófajtái
http://lovasokvilaga.hupont.hu - © 2008 - 2024 - lovasokvilaga.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat