Nemigen van más olyan változatos sportág,mint a lósport.Beletartozik ebbe a lovaglás, a lovasversenyek, a lóversenyek, az ügető, a galopp és a fogathajtás.Ráadásul mind különféle változatban és stílusban is létezik.
A klasszikus műlovaglás és a lóverseny már az ókori Görögországban is ismertek voltak.
Érdekességek:
Antoine de Pluvinel (1555-1622):
Annak ellenére,hogy a mai lóbarátok nem is hallottak róla,bizton állíthatjuk,hogy a leghíresebb lovasoktató volt.Klasszikus tanait mind a mai napig oktatják olyan nagy multú intézményekben mint a bécsi Spanyol Lovasiskola, a francia Cadre Noir és a spanyol Escuela Andaluza del Arte Ecuestre.A mester tanítványai között volt XIII.Lajos is.
Antoine de Pluvinel fedezte fel újra az istállóoszlopok jelentőségét.Ezek közé kikötve a ló a lovas súlya nélkül sajátíthatja el a magasiskola alapvető lépéseit és mozdulatait.
Antoine de Pluviel az erőszakmentes idomítás híve volt.Megértette,hogy minden ló rendelkezik a kellő intelligenciával és képességgel ahhoz,hogy elsajátítsa a magasiskola elemeit és azt is, hogy némelyik ló lassabban tanul, míg némelyik gyorsabban.
Xenophon (Kr.e.430-354):
A klasszikus lovaglás az ókori görögökig nyúlik vissza.Xenophon több könyvet írt a lótenyésztésről, a lovaglás művészetéről és a lovak gondozásáról.Tanácsai a mai napig megszívlelendőek.
A nápolyiak Xenophon tanításaira hagyatkoztak azonban a lovak kiképzése során erőszakot alkalmaztak.
Lóbarát szemlélet:
Az ókori görögök lóbarát szemléletét és ismereteit Federico Grisone keltette ismét életre 1532-ben a nápolyi lovasakadémián.
Íme egy idézet:
"Senkit sem lehet ostorral és sarkantyúval táncolni tanítani."
Simon,Kr.e.4.század
Magasiskola
A magasiskola a lovaglás művészetének csúcsa amelyre csak néhány ló és lovas képes, mivel embertől és állattól is komoly tehetséget, hosszú és fáradságos kiképzést igényel.Minden a ló természetes mozdulataiból indul ki, csak az idomítás által ezek a mozdulatok vezényszavakra bármikor előhívhatóvá válnak.